Az aorta a szív bal kamrájából induló oxigéndús vért szállító legnagyobb verőér az emberi testben.
Átmérője: 2,5-3,5 cm.
Hossza: 30-40 cm.
Alakja leginkább egy sétabothoz hasonlít, melynek egy felszálló ága (aorta ascendens), íve (arcus aortae) és egy hosszú leszálló ága (aorta descendens) van.
Az aorta szerkezetét tekintve a szervezet elasztikus típusú nagy artériája. Rugalmas, ami segíti a véráramlást. A szív 120 Hgmm nyomással pumpálja a vért az aortába összehúzódáskor. Ilyenkor az kitágul, majd a kamra elernyedésével nyomáscsökkenésnél a rostok újra megrövidülnek, így a bennmaradt vért továbbpumpálja.
Az aorta fala három rétegű:
1) - tunica intima: ez az érfal legbelső rétege. Az ér lumenét egy sejtrétegből álló endothel béleli. Alatta kollagént és rugalmas rostokat tartalmazó kötőszövet található.
2) - tunica media: 60-70 körkörös elrendezésű lemezből áll az érfal eme középső rétege. Rugalmas rostok és simaizomsejtek találhatóak közötte.
3) - tunica adventitia: legkülső réteg. Finom kötőszövetes, mely rugalmas rostokkal és apró erekkel teli.
Az aorta részekre osztható:
1) - A felszálló rész a szívtől az aortáig tart.
2) - Az aortaív. Ez egy fordított „U” betűhöz hasonlít.
3) - Leszálló aorta az aorta oszlásáig tart, majd ott két részre válik és a két közös csípőverőérre oszlik.
4) - A rekeszizom feletti rész a leszálló aorta mellkasi szakasza.
5) - A rekeszizom alatti rész a hasi aorta.