Már 2260 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Autizmus
Verzió: 1  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2011-07-14 23:33:29
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Az autisták egy része súlyosan fogyatékos, míg mások az átlagosnál intelligensebbek. A kapcsolatteremtési és kommunikációs készség azonban mindegyikünknél fejletlen - főleg ami a másik ember érzelmi reakcióinak felismerését és az arra való reagálást illeti.

 

Változó mértékben, de minden autistára igaz, hogy nem reagál a környezetére, vagy nem tud kapcsolatot teremteni másokkal. Ennek jelei már nagyon fiatal korban megmutatkoznak. Csecsemőkorban például hiányzik az a jellegzetes pozitív testtartás, amit a kisbabák akkor vesznek fel, ha felemeljük őket - inkább ki akarnak siklani anyjuk karjából, és kerülik a szemkontaktust. A súlyos autizmus 2-3 éves korra válik nyilvánvalóvá, amikor a legtöbb gyerek már beszél. Ezek a gyerekek nem tanulnak meg beszélni, és úgy tűnik, mintha nem is értenék a mások beszédét.

 

A betegség egy másik jellegzetessége négyéves kor körül észlelhető. Ekkorra az egészséges gyermeknél kialakul az empátia képesség -az, hogy bele tudják élni magukat a másik ember lelkiállapotába. E készség az autistáknál sohasem fejlődik ki, bár vannak köztünk, akik egyfajta dedukciós - nem ösztönös, hanem következtetésen alapuló, tanult - empátiára képessé válnak. A gyermekkori autizmusnak számos más tünete is van:

  • nem képesek szerepjátékokra,
  • nem vesznek részt közös játékokban,
  • kényszeresnek tűnő, furcsa foglalatoskodások például tárgyak állandó rendezgetése,
  • ragaszkodnak a megszokotthoz, pl. mindig ugyanazon az útvonalon akarnak menni, ugyanabból a pohárból akarnak inni,
  • élénkebben érdeklődnek a tárgyak, mint az emberek iránt,
  • képtelenek alakoskodni, "színészkedni",
  • nem értik az átvitt értelmű kifejezéseket, és ebből adódóan mindent szó szerint értelmeznek.

Az autizmus különböző fokai:

A súlyos autizmusban szenvedő személy többnyire nem tud beszélni, és környezete iránt teljesen érzéketlennek tűnhet. Némelyek szinte egész nap valamilyen monoton, ismétlődő mozgást végeznek, például előre-hátra ingatják magukat vagy egy hajfürtjüket csavargatják. Mások beszélnek ugyan, de a közléseikkel nem gondolatokat fejeznek ki, hanem csupán tárgyakat neveznek meg. Nagyon gyakori, hogy azt a szót vagy kifejezést ismétlik, amit előzőleg nekik mondott valaki.

 

Egyes autisták értelmi képességei átlagosak vagy épp átlagon felüliek, és csak a társas szituációkban tanúsított furcsa viselkedésük árulja el őket - ezt nevezik magas intellektusú autizmusnak. Korábban úgy vélték, hogy tízezer gyerekből körülbelül 5 autista (0,5 ezrelék), az újabb becslések szerint viszont az előfordulás jóval nagyobb. Az azonban nem világos, hogy az emelkedő tendencia hátterében a betegség gyakoribb előfordulása áll-e, vagy csupán az, hogy mind szélesebb körben ismerik fel az autizmust.

 

Az autizmus okai:

Az autizmus fejlődési rendellenesség - tehát nem sérülés vagy betegség okozza. [Genetika]i tényezők is közrejátszhatnak: ha egy gyerek autista, 2-3 százalékkal nagyobb a valószínűsége, hogy a testvére is az lesz. Fiúknál autizmusra emlékeztető tüneteket okozhat az öröklődő törékeny X szindróma, amit az egyik szülő X-kromoszómájának mutációja idéz elő.

Ha az anya terhesség alatt rubeolás lesz vagy cyteomegalovírus-[fertőzés]t kap, az növelheti a születendő gyermek számára az autizmus kockázatát. A sclerosis tuberosa nevű örökletes betegséget a veleszületett [neurofibromatosis]t, valamint a csecsemőkori [lázgörcs]öt ugyancsak összefüggésbe hozzák az autizmussal.

Az agyi képalkotó eljárásokkal készült felvételek, valamint a boncolás során végzett vizsgálatok finom szerkezeti és funkcionális elváltozásokat mutattak ki az autisták agyában, de a betegség oka a mai napig sem teljesen tisztázott. Az egyik elmélet szerint az agy [homloklebeny]ének rendellenes működése okozza; ez az a terület, ahol a beérkező információk feldolgozásuk során értelmet nyernek- pl. egy ház képéhez itt kapcsolódik érzelmi tartalom és jön létre az "otthon" fogalma. Az autista ilyen asszociációkra alig vagy egyáltalán nem képes.

 

Egyes kutatók azt is feltételezték, hogy a korábbi MMR-vakcina ([kanyaró], [mumpsz] és [rubeola] ellen adott [védőoltás])ban található segédanyag néhány gyermeknél kiválthatott autizmust, de a rendelkezésre álló adatok ezt egyelőre nem támasztják alá.

Az autizmus kezelése:

Az autizmus nem gyógyítható, de a viselkedési problémákat minimálisra lehet csökkenteni, ha az autista személynek biztonságérzetet nyújtunk, például azzal, hogy nem engedjük felborulni napirendjét, életritmusa vélt vagy valós állandóságát.









Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!