Szócikk változásai

A gyulladás külső vagy belső ok által kiváltott szövetkárosodásra az immunrendszer láncreakcióján alapuló válasz.  Feladata a károsító hatás megszüntetése és az eredeti állapot helkyreállítása. Gyulladást leggyakrabban heveny fertőzések és krónikus betegségekkel (pl. reumás ízületi gyulladás és köszvény) kapcsolatban észleljük

Gyulladást válthat ki minden olyan ok, dolog, ami sejt vagy szövetelhalást okoz. Mechanikus sérülések (vágás, zúzódás, törés), kémiai anyagok, hőmérsékleti behatások (égés, fagyás), ionizáló sugárzás, mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok), ide tartozik még az elégtelen vérkeringés (érszűkület, érelzáródás) következtében létrejövő oxigénhiány miatti szövetelhalás.

Amikor a sejt, ill. szövetelhalás bekövetkezik a sejthártyából olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek elindítanak egy hosszú láncreakciót. Ennek eredményeként fehérjék, különböző sejtek és olyan anyagok halmozódnak fel a kritikus testtájékon, amelyek feladata a károsító hatás megszüntetése. A gyulladt területen fokozódik a véráramlás, a kis artériák kitágulnak, a vérből az érfalon keresztül fehérvérsejtek és más anyagok jutnak a szövetközti térbe.  A fehérvérsejtek egyik típusa bekebelezi és genny formájában eltávolítja a baktériumokat, a károsodott sejteket és sejtalkotókat. Más fehérvérsejtek pedig fokozzák a sejtműködést, illetve a szervezet immunrendszerét mozgósítják.

Ha a szervezet védekező rendszerének sikerül eltávolítania a gyulladást kiváltó anyagot, bekövetkezik a gyógyulás. Sokszor e folyamat elősegítéséhez gyógyszeres terápiára is szükség van.

Tünetei: a duzzanat (tumor), vöröses szín (rubor), fájdalom (dolor), melegség (calor) és az adott szerv funkciójának kiesése (functio laesa).

A gyulladás lehetséges lefolyása, kimenetele, formái:

• Gyógyulás, mely a teljes szöveti regenerálódást jelenti, ami ritkán megy tökéletesen végbe.
• Kötőszöveti hegesedés: egy seb gyulladásának kialakulása után kb. 24 órával már megkezdődik a sebfelszínek összekötése kötőszöveti szaporulat által. Eközben új erek képzése is zajlik, melyek feladata az újonnan képződő szövet ellátása lesz. Az így létrejött kötőszövetes heg nem tartalmaz sem szőrtüszőket, sem mirigyeket.
• Krónikus gyulladás:  Ha egy gyulladás hosszabb ideig tart, akkor akut fázisból a krónikusba léphet át.
• Szisztémás gyulladás: Az egész szervezetet érintő, nem lokálisan megjelenő, egy szervet, szövetet érintő gyulladás többféle is lehet.

A gyulladás külső vagy belső ok által kiváltott szövetkárosodásra az [immunrendszer] láncreakcióján alapuló válasz. Feladata a károsító hatás megszüntetése és az eredeti állapot helkyreállítása. Gyulladást leggyakrabban heveny [fertőzés]ek és [krónikus] betegségekkel (pl. reumás ízületi gyulladás és [köszvény]) kapcsolatban észleljük

Gyulladást válthat ki minden olyan ok, dolog, ami sejt vagy szövetelhalást okoz. Mechanikus sérülések (vágás, zúzódás, törés), kémiai anyagok, hőmérsékleti behatások (égés, fagyás), ionizáló sugárzás, mikroorganizmusok ([baktérium]ok, [vírus]ok), ide tartozik még az elégtelen vérkeringés ([érszűkület], érelzáródás) következtében létrejövő oxigénhiány miatti szövetelhalás.

Amikor a sejt, illetve szövetelhalás bekövetkezik a sejthártyából olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek elindítanak egy hosszú láncreakciót. Ennek eredményeként [fehérjé]k, különböző sejtek és olyan anyagok halmozódnak fel a kritikus testtájékon, amelyek feladata a károsító hatás megszüntetése. A gyulladt területen fokozódik a véráramlás, a kis artériák kitágulnak, a vérből az érfalon keresztül [fehérvérsejt]ek és más anyagok jutnak a szövetközti térbe.  A fehérvérsejtek egyik típusa bekebelezi és genny formájában eltávolítja a baktériumokat, a károsodott sejteket és sejtalkotókat. Más fehérvérsejtek pedig fokozzák a sejtműködést, illetve a szervezet immunrendszerét mozgósítják.

Ha a szervezet védekező rendszerének sikerül eltávolítania a gyulladást kiváltó anyagot, bekövetkezik a gyógyulás. Sokszor e folyamat elősegítéséhez gyógyszeres terápiára is szükség van.

Tünetei:

a duzzanat (tumor), vöröses szín (rubor), fájdalom (dolor), melegség (calor) és az adott szerv funkciójának kiesése (functio laesa).

• Gyógyulás, mely a teljes szöveti regenerálódást jelenti, ami ritkán megy tökéletesen végbe.
• Kötőszöveti hegesedés: egy seb gyulladásának kialakulása után kb. 24 órával már megkezdődik a sebfelszínek összekötése kötőszöveti szaporulat által. Eközben új erek képzése is zajlik, melyek feladata az újonnan képződő szövet ellátása lesz. Az így létrejött kötőszövetes heg nem tartalmaz sem szőrtüszőket, sem mirigyeket.
• Krónikus gyulladás:  Ha egy gyulladás hosszabb ideig tart, akkor akut fázisból a krónikusba léphet át.
• [Szisztémás] gyulladás: Az egész szervezetet érintő, nem lokálisan megjelenő, egy szervet, szövetet érintő gyulladás többféle is lehet.

A [szepszis] a szervezet infekcióra, fertőzésre adott, az egész testet érintő, az egész szervezetre kiterjedő válaszreakciója.

A [szepszis] a szervezet infekcióra, fertőzésre adott, az egész testet érintő, az egész szervezetre kiterjedő válaszreakciója.