Már 2260 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Lenhossék József
Verzió: 3  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2011-06-25 00:01:22
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Lenhossék József (Buda, 1818. márc. 20. – Bp., 1888. dec. 2.) anatómus, egyetemi tanár, az MTA tagja.


Lenhossék József (Buda, 1818. márc. 20. – Bp., 1888. dec. 2.) anatómus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Lenhossék József - anatómus, antropológiai kutatásokat végzett


  • 1818-ban született budai várnegyedben, német nemzetiségű polgári családban.
  • 1833-ban beiratkozott a Pesti Egyetem bölcsészettudományi karára.
  • 1836 után pedig az orvostudományi kar hallgatója volt.
  • 1841-ben a pesti egyetemen avatták doktorrá. Általános orvosdoktori, illetve szemész- és szülészmesteri oklevelet szerzett.
  • 1842- től tanársegéd a pesti anatómiai tanszéken.
  • 1843-ban Pesten sebészdoktori vizsgát tett.
  • 1844-től a különvált élettani tanszéken oktatott tanérsegédként.
  • 1851-ben magántanári képesítést szerzett a tájanatómia tárgyköréből. Előadásain a latin nyelv helyett olykor magyart is használt, emiatt a Bach-kormánytól intést kapott.
  • 1852–1854-ben a Bécsi Egyetemen Ernst Wilhelm von Brücke intézetében végzett neurológiai kutatásokat, emellett Josef Hyrtl és Karl von Rokitansky anatómiai előadásait is hallgatta.
  • 1854-ben a Kolozsvári Orvos-Sebészi Tanintézetbe nevezték ki a tájbonctan nyilvános rendes tanárává, emellett a törvényszéki orvostan előadó tanára is volt.
  • 1857-ben németországi, franciaországi és angliai tanulmányúton járt. Ötévnyi oktatói munka után elhagyta Kolozsvárt.
  • 1859-től 1888-ig a pesti, majd budapesti egyetem bonctani tanszékének egyetemi tanára, anatómiai intézetének igazgatója volt. Munkássága hasonlóképpen jelentős a fizikai antropológia számára. Nevéhez fűződik a hazai koponyatani (kraniológiai) vizsgálatok tudományos alapokra helyezése.
  • 1864-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1873-ban rendes tagjává választották.
  • 1878 – 1879-ben az egyetem rektora.
  • Jelentősek a gerincagy és a nyúltagy anatómiájára, továbbá a medence visszérfonataira vonatkozó kutatásai. Tőle származik a tractus solitarius és formatio reticuluis elnevezés. Antropológiai kutatásokat végzett, különösen a torzított koponyákkal kapcsolatosan. Munkásságáért a francia ak. a Monthyon-féle díjjal jutalmazta.
  • 1882-től 1888-ban bekövetkezett haláláig vezette az I. számú anatómiai intézetben folyó oktatómunkát.

  • 1818-ban született budai várnegyedben, német nemzetiségű polgári családban.
  • 1833-ban beiratkozott a Pesti Egyetem bölcsészettudományi karára.
  • 1836. után pedig az orvostudományi kar hallgatója volt.
  • 1841-ben a pesti egyetemen avatták doktorrá. Általános orvosdoktori, illetve szemész- és szülészmesteri oklevelet szerzett.
  • 1842- től tanársegéd a pesti anatómiai tanszéken.
  • 1843-ban Pesten sebészdoktori vizsgát tett.
  • 1844-től a különvált élettani tanszéken oktatott tanérsegédként.
  • 1851-ben magántanári képesítést szerzett a tájanatómia tárgyköréből. Előadásain a latin nyelv helyett olykor magyart is használt, emiatt a Bach-kormánytól intést kapott.
  • 1852–1854-ben a Bécsi Egyetemen Ernst Wilhelm von Brücke intézetében végzett [neurológia]i kutatásokat, emellett Josef Hyrtl és Karl von Rokitansky anatómiai előadásait is hallgatta.
  • 1854-ben a Kolozsvári Orvos-Sebészi Tanintézetbe nevezték ki a tájbonctan nyilvános rendes tanárává, emellett a törvényszéki orvostan előadó tanára is volt.
  • 1857-ben németországi, franciaországi és angliai tanulmányúton járt. Ötévnyi oktatói munka után elhagyta Kolozsvárt.
  • 1859-től 1888-ig a pesti, majd budapesti egyetem bonctani tanszékének egyetemi tanára, anatómiai intézetének igazgatója volt. Munkássága hasonlóképpen jelentős a fizikai antropológia számára. Nevéhez fűződik a hazai koponyatani (kraniológiai) vizsgálatok tudományos alapokra helyezése.
  • 1864-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1873-ban rendes tagjává választották.
  • 1878 – 1879-ben az egyetem rektora.
  • Jelentősek a gerincagy és a [nyúltagy] anatómiájára, továbbá a [medence] [visszér]fonataira vonatkozó kutatásai. Tőle származik a tractus solitarius és formatio reticularis elnevezés. Antropológiai kutatásokat végzett, különösen a torzított koponyákkal kapcsolatosan. Munkásságáért a francia kormány a Monthyon-féle díjjal jutalmazta.
  • 1882-től 1888-ban bekövetkezett haláláig vezette az I. számú anatómiai intézetben folyó oktatómunkát.

  •  

 


 










Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!