latin: leukaemia = fehérvérűség
A perifériás vérben nagyszámú fehérvérsejt jelenik meg, melyek lehetnek éretlen fehérvérsejtek fiatal alakjai, vagy atípusos fehérvérsejtek. Ezek a sejtek feladatukat ellátni képtelenek. Ennek a sejttermelődésnek az oka a csontvelő vagy a nyirokrendszer rosszindulatú burjánzása lehet. A csontvelőből kiinduló kórformát myeloid (mieloid), a nyirokszövetből kialakulót pedig lymphoid (limfoid) leukémiának nevezik. Mindegyiknek megkülönböztetjük akut és krónikus entitását is.
Okai:
Teljesen pontosan nem ismert, feltehetően káros sugárzások, onkogén vírusok, karcinogén (rákkeltő) anyagok, vagy kromoszóma rendellenességek állhatnak a leukémia kialakulásának hátterében.
Kórisme:
Festett vérkenet illetve csontvelőből vett minta mikroszkópos vizsgálata
Csoportjai:
- akut mieloid leukémia, melyet vérszegénység, alacsony vérlemezkeszám és a fehérvérsejtek granulocita típusának kóros csökkenése jellemez.
- akut limfoid leukémia, elsősorban gyermekeknél fordul elő.
- krónikus mieloid leukémia, melyben az éretlen és az érett fehérvérsejtek is megtalálhatók a vérképben. A fehérvérsejtek száma akár több százerre is emelkedhet, szemben az egészséges emberben előforduló 5-10 ezerrel.
- krónikus limfoid leukémia, mely a limfoid szövetek burjánzása révén alakul ki. A vérképben leukocitózis észlelhető. A csontvelőben a vörösvértestek képzése háttérbe szorul.