Már 2260 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Méhlepény
Verzió: 3  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2013-01-24 11:17:22
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

A méhlepény a terhesség során létrejövő szerv , amely összeköti az anyát magzatával. Válogatva teszi lehetővé anyagok cseréjét hártyákon keresztül.

 

 

A méhlepény kialakulása

 

A fogamzáskor egyesülő petesejtből és hímivarsejtből létrejövő első sejt a zigóta. Ebből gyors és sokszori osztódás után blasztocisztának nevezett hólyagos szerkezet jön létre, amely 4 nap alatt jut el a méhig. A belsejében levő sejt ekből alakul ki az embrió és a magzatburok, míg a külső sejtrétegből képződik a méhlepény magzati része.

 

A blasztociszta körülbelül a hatodik napon tapad a méh nyálkahártyájához (méhbelhártyához). Külső sejtjei olyan változáson mennek át, amely lehetővé teszi, hogy befurakodjék a nyálkahártyába, amely összezáródik felette.

 

Azokból a külső sejtekből, amelyek a méhlepény alkotásában vesznek részt, redők formálódnak, s amint a blasztociszta tovább nyomul a méhbelhártyába, anyai vérerek repednek meg, ezáltal anyai vér jut a magzati redők közé. A verőerekből és visszerekből álló méhlepényi vérkeringés fokozatosan alakul ki. A méhlepény redőiben embrionális vérerek fejlődnek ki, amelyek a köldökzsinór on át kötik össze a méhlepényt az embrióval.

 

A méhlepényt magzati hajszálerek nagyon vékony fala teszi lehetővé, hogy az anya véréből oxigén és tápanyagok jussanak a magzat vérébe, míg abból salakanyag ok áramoljanak az anya vérébe. A rendkívüli közelség ellenére a kétféle vér sohasem kerül közvetlen kapcsolatba, azaz nem keveredik. Ahogy a terhesség előrehalad, a magzat és a magzatburok annyira megnagyobbodik, hogy teljesen kitölti a méh üregét.

 

Bár a blasztociszta a méhfal bármelyik részén beágyazódhat, rendszerint a felső-hátsó részén tapad meg. A méhnyak nyílásához (a belső méhszájhoz) közeli beágyazódás esetén elöl fekvő a méhlepény, amely részben vagy teljesen beborítja azt a nyílást. Ez szülés kor akadályt jelent a magzat és a szülőcsatorna között, ráadásul idő előtt leválhat a méh faláról. Emiatt súlyos, akár halálos vérzés támadhat a szülés előtt vagy közvetlenül utána.

 

 

 

Működése

 

A méhlepény többféle hormont termel: emberi koriongonadotrop hormont, ösztrogén t, progeszteron t, növekedési hormont és tejkiválasztást serkentő hormont. Az emberi koriongonadotrop hormon az először megjelenő méhlepényi hormon, amely már a terhesség hatodik napján elválasztódik.

 

Ez a hormon tartja fenn a sárgatest et (ez a petesejt eltávozása után visszamaradó tüsző ből alakul ki), amelyet progeszteron és ösztrogén termelésére késztet mindaddig, amíg a méhlepény elegendő mennyiségben nem termeli ezt a két hormont. Ez a terhesség harmadik hónapjában következik be, amikor is az emberi koriongonadotrop hormon elválasztása csökkenni kezd.

 

A méhlepény fokozott mennyiségben termel [progeszteron]t a terhesség második és harmadik harmadában, mert ez a hormon nélkülözhetetlen a terhesség fennmaradásához. Minthogy az emberi koriongonadotrop hormon a méhlepényből bejut az anya vérébe, felhasználják a terhesség bekövetkezésének kimutatására. Bár a méhlepény védőgát az anyai és magzati vér között, bizonyos kórokozók és kártékony anyagok áthatolnak rajta, s károsítják a magzatot.

 

Közülük vírusos (a rózsahimlő vírusa és az [AIDS] HIV-je), Rh-faktor ral szemben képződő ellenanyag , alkohol, növényvédő szerek, gyógyszer ek ( talidomid ) és hormonok( dietil-stilbösztrol ) említésre méltók. A vírusoknál nagyobb mikrobák nem képesek áthatolni a méhlepényen, kivéve a vérbaj baktérium át és a toxoplazmózist okozó egysejtűt.

 


A méhlepény a terhesség során létrejövő szerv , amely összeköti az anyát magzatával. Válogatva teszi lehetővé anyagok cseréjét hártyákon keresztül.Méhlepény- terhesség során létrejövő szerv, amely összeköti az anyát a magzattal

  

A méhlepény kialakulása

 

A fogamzáskor egyesülő [petesejt]ből és [hímivarsejt]ből létrejövő első [sejt] a [zigóta]. Ebből gyors és sokszori osztódás után blasztocisztának nevezett hólyagos szerkezet jön létre, amely 4 nap alatt jut el a [méh]ig. A belsejében levő sejt ekből alakul ki az [embrió] és a magzatburok, míg a külső sejtrétegből képződik a méhlepény magzati része.

 

A blasztociszta körülbelül a hatodik napon tapad a méh nyálkahártyájához (méhbelhártyához). Külső sejtjei olyan változáson mennek át, amely lehetővé teszi, hogy befurakodjék a nyálkahártyába, amely összezáródik felette.

 

Azokból a külső sejtekből, amelyek a méhlepény alkotásában vesznek részt, redők formálódnak, s amint a blasztociszta tovább nyomul a méhbelhártyába, anyai vérerek repednek meg, ezáltal anyai [vér] jut a magzati redők közé. A verőerekből és visszerekből álló méhlepényi vérkeringés fokozatosan alakul ki. A méhlepény redőiben embrionális vérerek fejlődnek ki, amelyek a köldökzsinóron át kötik össze a méhlepényt az [embrió]val.

 

A méhlepényt magzati hajszálerek nagyon vékony fala teszi lehetővé, hogy az anya véréből oxigén és tápanyagok jussanak a magzat vérébe, míg abból salakanyagok áramoljanak az anya vérébe. A rendkívüli közelség ellenére a kétféle vér sohasem kerül közvetlen kapcsolatba, azaz nem keveredik. Ahogy a terhesség előrehalad, a magzat és a magzatburok annyira megnagyobbodik, hogy teljesen kitölti a méh üregét.

 

Bár a blasztociszta a méhfal bármelyik részén beágyazódhat, rendszerint a felső-hátsó részén tapad meg. A méhnyak nyílásához (a belső méhszájhoz) közeli beágyazódás esetén elöl fekvő a méhlepény, amely részben vagy teljesen beborítja azt a nyílást. Ez szüléskor akadályt jelent a magzat és a szülőcsatorna között, ráadásul idő előtt leválhat a méh faláról. Emiatt súlyos, akár [halál]os vérzés támadhat a szülés előtt vagy közvetlenül utána.

 

 

Működése

 

A méhlepény többféle [hormon]t termel: emberi koriongonadotrop hormont, [ösztrogén]t, [progeszteron]t, növekedési hormont és tejkiválasztást serkentő hormont. Az emberi koriongonadotrop hormon az először megjelenő méhlepényi hormon, amely már a terhesség hatodik napján elválasztódik.

 

Ez a hormon tartja fenn a [sárgatest]et (ez a [petesejt] eltávozása után visszamaradó [tüsző]ből alakul ki), amelyet progeszteron és ösztrogén termelésére késztet mindaddig, amíg a méhlepény elegendő mennyiségben nem termeli ezt a két hormont. Ez a terhesség harmadik hónapjában következik be, amikor is az emberi koriongonadotrop hormon elválasztása csökkenni kezd.

 

A méhlepény fokozott mennyiségben termel [progeszteron]t a terhesség második és harmadik harmadában, mert ez a hormon nélkülözhetetlen a terhesség fennmaradásához. Minthogy az emberi koriongonadotrop hormon a méhlepényből bejut az anya vérébe, felhasználják a terhesség bekövetkezésének kimutatására. Bár a méhlepény védőgát az anyai és magzati vér között, bizonyos kórokozók és kártékony anyagok áthatolnak rajta, s károsítják a magzatot.

 

Közülük [vírus]os (a [rózsahimlő] [vírus]a és az [AIDS] [HIV]-je), Rh-faktorral szemben képződő ellenanyag, alkohol, növényvédő szerek, [gyógyszer]ek (talidomid) és hormonok (dietil-stilbösztrol) említésre méltók. A vírusoknál nagyobb mikrobák nem képesek áthatolni a méhlepényen, kivéve a vérbaj [baktérium]át és a [toxoplasmosis]t okozó egysejtűt.

 



 










Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!