navigációváltozásokszabályokközösségPatikapédia |
Témakörök: tünetekvizsgálatoklaborbetegségekszakkifejezésekgyógyszerekszemélyekszervezetekalternatív gyógymódokhomeopátiaegyéborvosi tévhitekaromaterápia
Már 2260 szócikk közül válogathatsz.
A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Az 1791-es országgyűlésen már tervbe került a tudományos testület felállítása. 1825-ben gróf Széchenyi István számos magyar arisztokrata mellett egyévi bevételét ajánlotta fel támogatásul, melynek eredményeképpen 1827-ben törvénybe iktatták a tudós társaság megalapítását. Elsődleges feladata a tudományos élet fellendítése, a kutatások támogatása lett.
1831-ben az első közgyűlésen 42 rendes, 24 tiszteletbeli és korlátlan számú levelező tagot határoztak meg. Tudományos szakterületei: természettudomány, történelem, matematika, bölcseleti, nyelvtudományi és törvényi tudományok.
Az Akadémia élén Arany János, Eötvös József, [Szentágothai János] is állt több neves tudós mellett. Az Akadémia élén Arany János, Eötvös József, [Szentágothai János] is állt több neves tudós mellett.
Az MTA épülete 1860-ban megkezdődött az Akadémia székházának építése Ybl Miklós irányításával, főként az erre a célra küldött adományokból.
A Magyar Tudományos Akadémia az ország egyik legjelentősebb könyvtárával rendelkezik, mintegy kétmillió darabos gyűjteménye, külön kiemelve a Keleti Gyűjteményt illetve a Mikrofilmtárat.
|
|
