A nyiroködéma esetén a szövetekben felszaporodik a fehérjedús (1g%-nál magasabb fehérjetartalmú) folyadékgyülem és a krónikus gyulladásra jellemző sejtes [infiltrátum]?.
Kialakulása akkor jellemző, mikor nyirokrendszer nem tudja elszállítani azt az anyag- és folyadékmennyiséget a szövetekből, melyet a vénák nem képesek rezorbeálni.
A nyiroködémát három osztályba sorolhatjuk:
1. Primer, vagyis elsődleges
2. Szekunder, vagyis másodlagos
3. Kevert ödéma formák
Elsődleges nyiroködéma akkor alakul ki, ha a nyirokrendszer elemei veleszületten hypo-, vagy hyperplasiásak. 
Ez a lakosság 1-2%-át érinti.
A veleszületett, vagyis [congenitális nyiroködéma]? a születést követően néhány héttel, vagy hónappal később alakul ki kötőszöveti, vagy fejlődési rendellenesség miatt.
35 éves kor alatt jelennek meg a korai nyiroködéma tünetei, egy ideig ugyanis a nyirokrendszer megfelelően működik ez esetben.
35 éves kor felett megjelenő tünetekkor késői nyiroködémáról beszélünk. Az ok az elégtelenül fejlett nyirokrendszer dekompenzálódása valamilyen fokozott igénybevétel ([erysipelas]? vagy orbánc, baleset, az alsó végtag krónikus vénás elégtelensége stb.) következtében.
A másodlagos nyiroködéma akkor alakul ki, ha károsodás éri a nyirokrendszert és ezáltal a nyirokfolyadék a szövetekből nem tud távozni.
Kialakulásuknak gyakori okai:
- Daganat, ami miatt lehetetlenné válik a nyirokáramlás
- Besugárzás (Irradáció): általában terápiás céllal adott ionizáló sugárzás miatt roncsolódott nyirokcsomók elzárják a folyadék útját
- Gyulladások, melyek károsítják a nyirokereket
- Sudeck syndroma: leggyakrabban az alsó végtagon distalisan kialakuló vérkeringési zavar és gyulladás jelenti a kezdeti tüneteket, mely izomatrophiához és osteoporosishoz vezet. A krónikus nyiroködéma ugyancsak a szövődményekhez tartozik (idős betegek lábfájása).
- Műtétek után (post surgical): a leggyakoribb forma a malignus daganatok radikális sebészi kezelésénél végzett nyirokcsomó block-dissectio következtében kialakuló nyiroködéma. Post-mastectomiás nyiroködéma (az operáltak 35-40%-a) a felső végtagon, háton képződik. A kismedencei és a külső nemi szervek rosszindulatú daganatainak radikális sebészi műtétei után a betegek 4-5%-ánál jelenik meg nyiroködéma az alsó végtagon és a genitáliák területén. Angiológiai műtétek (varicektomia, bypass) alkalmával sérülhetnek a nyirokplexusok (gyakran primer nyiroködéma rizikó áll fenn), és a műtét után rövidesen ödéma jelenik meg az operált végtagon. Zsírleszívás után kialakult ödéma annak a következménye, hogy a beavatkozáskor roncsolódtak a nyirokkapillárisok.
- Krónikus vénás elégtelenség, obliteratív érbetegség, diabeteses angiopathia fennállása a mikrocirkuláció károsodásához, nyiroködémához vezet.
- Arteficialis ödéma: a beteg stranguláció révén gátolja a normális nyirokelfolyást. Általában primer nyiroködéma rizikó áll fenn, amit az illető valamilyen előny reményében (táppénz, leszázalékolás, figyelemfelkeltés) a keringés művi akadályozásával betegséggé fokoz.
- Filariasis: A Filaria sanguinis hominis nevű parazita a nyirokerekbe jut, azokat elzárja, ezáltal progresszív nyiroködéma alakul ki. A trópusokon endemiás.
Kevert ödémáról beszélünk, ha a különböző eredetű ödéma formák együttesen jelentkeznek.
Több kombináció lehetséges:
phlebödéma - nyiroködéma, lipödéma - nyiroködéma, cardialis ödéma - phlebödéma - nyiroködéma, cardialis ödéma - phlebödéma - lipödéma - nyiroködéma.
A nyiroködéma stádiumai
Stádium I: ujjbenyomatot tartó, reverzibilis, pihenésre visszafejlődő ödéma.
Stádium II: ujjbenyomatot tartó, spontán irreverzibilis, pihenésre nem fejlődik vissza, szövődményként erysipelas kísérheti.
Stádium III: ujjbenyomatot nem tartó (non pitting), irreverzibilis ödéma, különböző szövődmények kísérik.
Stádium IV: elephantiasisnak nevezett klinikai kép, szövődmények kísérik, irreverzibilis állapot.