Vérhas
A vérhas (dizentéria) a [vastagbél] [gyulladás]os [betegség]e. Azokban a trópusi országokban a leggyakoribb, ahol rosszak az életkörülmények, s nem megfelelőek a higiéniás viszonyok. Ilyen területek Afrikában, Latin-Amerikában, Délkelet Ázsiában és Indiában vannak, ahol ez a betegség bennszülöttnek számít.
Az ember kétféle vérhasban betegedhet meg: [baktérium]osban (ezt a Shifella sonnei okozza) és állati egysejtűsben (amelyet a vérhasamőbának nevezett Entamoeba bistolytica idéz elő). MIndkét betegségtípus [széklet]tel szennyezett étellel, ivóvízzel vagy [kéz]zel terjed. Az amőbás vérhast azonban legyek és csótányok is közvetítik.
A vérhas mindkét formája súlyos [hasmenés]sel (nemegyszer véres-nyákos [széklet]tel), [hasfájás]sal és néha vébélgörccsel jár, amely állandó székletürítésre ingerli a beteget. A fertőzés a vérrel átterjedhet a [máj]ra, a ftüdő]re, az [agy]ra és más szervekre is.
A shigella okozta fertőzés általában enyhe lefolyású, s [antibiotikum]okkal (ampicilinnel vagy norfloxacinnal) rendszerint egy hét alatt meggyógyítható. Súlyos fertőzést is előidézhet, amikor nagymérvű kiszáradás halálos kimenetelű lehet (különösen gyermekek és öregek körében). A súlyos beteget kórházban kell intravénás sóoldattal kezelni.
Az amőbás vérhas rohamokban támad, amelyek hónapokon át tarthatnak, mire a betegséget kórismézik. Szövődményként [tályog]ok (különösen májtályog) társulhatnak hozzá. A metronidazolos vagy idokinolos kezelés rendszerint sikerrel leküzdi a bajt. A trópusi területeken, ahol az étel és az ivóvíz szennyezett lehet, kerülni kell a nyers ételek fogyasztását, s azt is ellenőrizni kell, hogy az ételeket higiénikusan készítik e. Az ivóvizet fel kell forralni, s az ételeket le kell takarni, nehogy a legyek beszennyezzék.
A vérhas, vagy dizentéria a [vastagbél] fertőzéses megbetegedése, ami lázzal, gyakori véres-nyákos hasmenéssel és görcsös hasi fájdalommal jár.
Azokban a trópusi országokban a leggyakoribb, ahol rosszak az életkörülmények, s nem megfelelőek a higiéniás viszonyok. Ilyen területek Afrikában, Latin-Amerikában, Délkelet Ázsiában és Indiában vannak, ahol ez a betegség bennszülöttnek számít.
Kórokozói szerint kétféle vérhast különböztetünk meg:
- bakteriális
- amőbás dizentéria
Bakteriális dizentéria:
A Shigella nemzetség négy alcsoportja okozza.
Leggyakrabban:
- Shigella sonnei
- Shigella flexneri
Legsúlyosabb:
- Shinella dysenteriae
Az embereken kívül csak majmokat betegíthet meg a Shigella. Szájon át terjed.
Amőbás dizentéria:
Az Entamoeba hystolitica két alakja okozza:
- vegetatív forma
- cysta
A vérhas tünetei:
- lappangási ideje 1-7 nap
Kezdeti tünetek:
- gyengeség
- fáradékonyság
- étvágytalanság
- fejfájás
- hőemelkedés
- láz és hasmenés is lehet
Középsúlyos tünetek:
- híg, nyálkás széklet, majd véres széklet, émelyítő, édeskés szaggal
- hasi görcsök
- gyakori hasmenés (akár napi 15-20)
Enyhe lefolyású tünetek:
- napi 4-5 nyálkás, esetenként véres, híg széklet
Súlyos, toxikus tünetek:
- magas láz
- lázgörcsök
- súlyos keringési zavar
- öntudatlan állapot
A bakteriális és az amőbás vérhas szövődményei ritkák.
Bakteriális vérhasnál szövődmény lehet:
- Reiter-szindróma
Amőbás vérhas szövődménye lehet:
- bélperforáció
- hashártya gyulladás
- vastagbél körül kialakuló tályogképződés
- nyálkahártya leválás
- vérzés
A vérhas kezelése:
- antibiotikum
- folyadékbevitel
- táplálás ellenőrzés
- utógondozás
- antimikrobás kezelés
