Már 2260 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Vese
Verzió: 5  
Változtatta: laca-n
Változtatás dátuma: 2011-03-12 23:29:23
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Vese


A vese páros, bab alakú, vörösesbarna szerv, amely kiválasztja a test működése során képződő [salakanyag]okat a [vér]ből, s a sók meg a víz visszatartásával egyensúlyban tartja a só- és vízháztartást. Mindezt úgy valósítja meg, hogy kiszűri a vizet és a salakanyagokat a vérből, amelyekből a vizelet képződik.


A vese páros, bab alakú, vörösesbarna szerv, amely kiválasztja a test működése során képződő [salakanyag]okat a [vér]ből. A víz és a só visszatartásával egyensúlyban tartja a só- és vízháztartást. Mindezt úgy valósítja meg, hogy kiszűri a vizet és a salakanyagokat a vérből, amelyekből a vizelet képződik.



A két vese a [hasüreg] hátsó részén, a [gerincoszlop] két oldalán, a legalsó [borda] szintjén található. A [máj] helyzete miatt a jobb vese a legtöbb emberben kissé lejjebb van, mint a bal. A vese körülbelül 10 centiméter hosszú, két és fél centiméteres falvastagságú, mintegy 140 gramm tömegű szerv. Külső és belső réteg ([kéregállomány] és [velőállomány]), valamint [vesemedence] alkotja. Ennek az üregéből indul az a cső, a [húgyvezeték], amelyben a [húgyhólyag]ba áramlik a vizelet.


A vese belső oldalának közepén levő bemélyedés a [vesekapu], ahol a húgyvezeték eres, s itt lépnek be a vesébe a [veseverőér] ágai és az [ideg]ek, illetve itt hagyja el a szervet a [vesevisszér] és a [nyirokér]. A vesét kívülről rostos tok védi, amelyet amelyet zsíros tok és kötőszöveti vesepólya borít.  Az utóbbi rögzíti a vesét a hasüreg hátsó falához. A vese felső részén a mellékvese található.


A vese belső oldalának közepén levő bemélyedés a [vesekapu], ahol a húgyvezeték eres, s itt lépnek be a vesébe a [veseverőér] ágai és az [ideg]ek, illetve itt hagyja el a szervet a [vesevisszér] és a [nyirokér]. A vesét kívülről rostos tok védi, amelyet amelyet zsíros tok és kötőszöveti vesepólya borít. Az utóbbi rögzíti a vesét a hasüreg hátsó falához. A vese felső részén a [mellékvese] található.


A vesemedence 8-18 vesepiramisból áll. Ezeket a hosszanti irányban csíkozott egységeket a metszetük háromszög alakja miatt nevezték el így. A vesepiramisok csúcsi része a veseszemölcs, amely a vesekapu felé néz, míg az alapjuk a kéregállománnyal érintkezik. A kéregállomány azonban veseoszlopok formájában benyomul a vesepiramisok közé.



A vese verőér a hasi főverőérből eredő nagy vérér, amely vérrel látja el ezt a szervet. A vesekapu felé haladva kis [ér]ágat ad le a mellékveséhez és a húgyvezetékhez, majd elülső és hátsó két nagy érágra oszlik. Mindkét érág egyre kisebb ágakra válik szét, míg végül hajszáleres hálózat jön létre, amely oxigénnel látja el a vese szövetét, s a vese működési egységében, a [nefron]ban belőle szűrődik ki a [vizelet].



Betegségei:

•    [húgyvérűség]
•    [érgomolyos vesegyulladás]
•    [vesemedence gyulladás]
•    [szövet közti vesegyulladás]
•    [veserák]
•    [vesekő]
•    [nefrózis]
•    [vesemedence- és vesekehely tágulás]
 

 

                              











Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!