Már 2260 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Agyhártyagyulladás
Verzió: 2  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2011-05-21 23:45:36
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

latin: meningitis (meningitisz)

 

Az agyhártyagyulladás az [agy]at körülvevő három hártya (agyhártyák) gyulladásos megbetegedése.

 

Többnyire [vírus] vagy bakteriális [fertőzés] okozza. A tünetek függetlenek az agyhártyagyulladás kórokától, azonban a betegség és a szövődmények súlyossága függ a fertőzést kiváltó kórokozótól. Ha az agyhártyagyulladás tüneteit észleljük, haladéktalanul forduljunk orvoshoz.

 

   A vírusos általi fertőzés kisebb [járvány]okat okoz, de általában nem jár súlyos következményekkel. A bakteriális agyhártyagyulladás ezzel szemben ritka, de rendkívül súlyos betegség. Minden tizedik esetben [halál]t okoz, és minden hetedik beteg esetében kialakul valamilyen súlyos maradványtünet, például [agykárosodás] vagy [süket]ség. Az egyik szövődménye a többszörös szervelégtelenség, melyet a [vér] útján terjedő [haematogén] fertőzés vált ki.

 

   Mivel a baktériumok [cseppfertőzés] útján, közeli érintkezéssel terjednek, szűkebb közösségekben járvány alakulhat ki olyan helyeken, ahol a zsúfolt környezet közeli érintkezést feltételez, például kollégiumokban, laktanyákban, börtönökben és bentlakásos iskolákban.

 

   Az [immunrendszer]t legyengítő bizonyos betegségek eleve fogékonnyá tesznek az agyhártyagyulladásra. Ilyen az ([AIDS]), az immunszupresszív kezelés (például [szervátültetés] után), a [tuberkulózis] és az immunrendszer rendellenessége, amely [lép]pel nem rendelkező, vagy sarlósejtes vérszegénységben szenvedő embereket érinthet. Az alkoholisták és a [cukorbeteg]ek is könnyebben kapják el a betegséget.

Vírusos agyhártyagyuladás:

A vírusos agyhártyagyulladást enyhe, influenzaszerű tünetei miatt nem minden esetben fedezik fel, és összetéveszthető a [megfázás]sal vagy más enyhe lefolyású vírusos fertőzéssel. Kezelésre nincs szükség, az orvosok többnyire [fájdalomcsillapít]ót és ágynyugalmat ajánlanak. Egyes esetekben [aciklovir]t vagy más vírus elleni gyógyszert alkalmaznak.

   Vírusos agyhártyagyulladás [mumpsz] vagy [kanyaró] következtében is kialakulhat, a betegségek ellen használt gyermekkori [védőoltás]ok azonban jelentősen lecsökkentették az ilyen eredetű agyhártyagyulladás gyakoriságát.

   A fertőzés leginkább a nyári időszakban jelenik meg.

 

Bakteriális agyhártyagyulladás

A bakteriális agyhártyagyulladás kialakulásáért az esetek 80%-ban három kórokozó a felelős. Ezek egészséges emberekben is fellelhetők, a hátsó [garat] és az [orrüreg] hátsó falán vagy a felső légutakban. Bármilyen életkorban hordozhatja a baktériumokat akár hónapokig is anélkül, hogy megbetegedne.

 

   A leggyakoribb tettes a [Neisseria meningitidis], a [meningococcus] okozta agyhártyagyulladás kórokozója, amely bármilyen életkorú személyt megfertőzhet. A betegség másik két típusa általában bizonyos korosztályokat érint. A [Haemophilus influenzae] B az 5 éven aluli gyermekeket fertőzi. A [Streptococcus pneumoniae] okozta, a pneumococcalis agyhártyagyulladás kórokozója, többnyire a nagyon fiatal és a nagyon idős embereket támadja meg.

 

   Az agyhártyagyulladást okozó baktériumok emberről emberre hosszan tartó, közeli érintkezés, [cseppfertőzés], úgymint [tüsszentés], [köhögés] vagy csókolózás útján terjednek át. A [kórokozó] a testen kívül nem marad sokáig életben, A betegség lappangási ideje 2-10 nap. 

A bakteriális agyhártyagyulladás gyakrabban fordul elő az őszi és a téli hónapokban.

 

   Az agyhártyagyulladás elleni védőoltás bevezetése óta sokkal ritkábban fordul elő, amihez az is hozzájárult, hogy közismertté válásának köszönhetően sokan fordulnak orvoshoz a fertőzés korai szakaszában.

 

Tünetek:

A bakteriális agyhártyagyulladás tünetei gyorsan, sokszor néhány órán belül kialakulnak. A betegség korai szakaszában az álmosság a jellemző, amelyet hamarosan [görcsroham]ok, zavartság és [eszméletvesztés] követhet. A meningococcus okozta agyhártyagyulladás eseteinek több mint 50%ában [szepszis] is jelentkezik, piros vagy barnás bőrkiütés kíséretében. Ha egy üvegpoharat szorítunk a kiütésre, és az nem tűnik el, haladéktalanul forduljunk orvoshoz.

 

Az agyhártyagyulladás és a [szepszis] főbb tünetei a következők:


latin: meningitis (meningitisz)

 

Az agyhártyagyulladás az [agy]at körülvevő három [hártya] (agyhártyák) [gyulladás]os megbetegedése.

 

Többnyire [vírus] vagy bakteriális [fertőzés] okozza. A tünetek függetlenek az agyhártyagyulladás kórokától, azonban a betegség és a szövődmények súlyossága függ a fertőzést kiváltó kórokozótól. Ha az agyhártyagyulladás tüneteit észleljük, haladéktalanul forduljunk orvoshoz.

 

A vírusos általi fertőzés kisebb [járvány]okat okoz, de általában nem jár súlyos következményekkel. A [bakteriális agyhártyagyulladás] ezzel szemben ritka, de rendkívül súlyos betegség. Minden tizedik esetben [halál]t okoz, és minden hetedik beteg esetében kialakul valamilyen súlyos maradványtünet, például [agykárosodás] vagy [süket]ség. Az egyik szövődménye a többszörös szervelégtelenség, melyet a [vér] útján terjedő [haematogén] fertőzés vált ki.

 

Mivel a [baktérium]ok [cseppfertőzés] útján, közeli érintkezéssel terjednek, szűkebb közösségekben járvány alakulhat ki olyan helyeken, ahol a zsúfolt környezet közeli érintkezést feltételez, például kollégiumokban, laktanyákban, börtönökben és bentlakásos iskolákban.

 

Az [immunrendszer]t legyengítő bizonyos betegségek eleve fogékonnyá tesznek az agyhártyagyulladásra. Ilyen az ([AIDS]), az immunszupresszív kezelés (például [szervátültetés] után), a [tuberkulózis] és az immunrendszer rendellenessége, amely [lép]pel nem rendelkező, vagy sarlósejtes vérszegénységben szenvedő embereket érinthet. Az alkoholisták és a [cukorbeteg]ek is könnyebben kapják el a betegséget.
 

Vírusos agyhártyagyuladás:

A vírusos agyhártyagyulladást enyhe, [influenza]szerű tünetei miatt nem minden esetben fedezik fel, és összetéveszthető a [megfázás]sal vagy más enyhe lefolyású vírusos fertőzéssel. Kezelésre nincs szükség, az orvosok többnyire [fájdalomcsillapít]ót és ágynyugalmat ajánlanak. Egyes esetekben [aciklovir]t vagy más vírus elleni [gyógyszer]t alkalmaznak.

A vírusos agyhártyagyulladás [mumpsz] vagy [kanyaró] következtében is kialakulhat, a betegségek ellen használt gyermekkori [védőoltás]ok azonban jelentősen lecsökkentették az ilyen eredetű agyhártyagyulladás gyakoriságát.
A fertőzés leginkább a nyári időszakban jelenik meg.

 

Bakteriális agyhártyagyulladás:

A bakteriális agyhártyagyulladás kialakulásáért az esetek 80%-ban három kórokozó a felelős. Ezek egészséges emberekben is fellelhetők, a hátsó [garat] és az [orrüreg] hátsó falán vagy a felső légutakban. Bármilyen életkorban hordozhatja a baktériumokat akár hónapokig is anélkül, hogy megbetegedne.

 

A leggyakoribb tettes a [Neisseria meningitidis], a [meningococcus] okozta agyhártyagyulladás kórokozója, amely bármilyen életkorú személyt megfertőzhet. A betegség másik két típusa általában bizonyos korosztályokat érint. A [Haemophilus influenzae] B az 5 éven aluli gyermekeket fertőzi. A [Streptococcus pneumoniae] okozta, a pneumococcalis agyhártyagyulladás kórokozója, többnyire a nagyon fiatal és a nagyon idős embereket támadja meg.

 

Az agyhártyagyulladást okozó baktériumok emberről emberre hosszan tartó, közeli érintkezés, [cseppfertőzés], úgymint [tüsszentés], [köhögés] vagy csókolózás útján terjednek át. A [kórokozó] a testen kívül nem marad sokáig életben, A betegség lappangási ideje 2-10 nap. 

A bakteriális agyhártyagyulladás gyakrabban fordul elő az őszi és a téli hónapokban.

 

Az agyhártyagyulladás elleni [védőoltás] bevezetése óta sokkal ritkábban fordul elő, amihez az is hozzájárult, hogy közismertté válásának köszönhetően sokan fordulnak orvoshoz a fertőzés korai szakaszában.

 

Az agyhártyagyulladás tünetei:

A bakteriális agyhártyagyulladás tünetei gyorsan, sokszor néhány órán belül kialakulnak. A betegség korai szakaszában az álmosság a jellemző, amelyet hamarosan [görcsroham]ok, zavartság és [eszméletvesztés] követhet. A meningococcus okozta agyhártyagyulladás eseteinek több mint 50%ában [szepszis] is jelentkezik, piros vagy barnás bőrkiütés kíséretében. Ha egy üvegpoharat szorítunk a kiütésre, és az nem tűnik el, haladéktalanul forduljunk orvoshoz.

 

Az agyhártyagyulladás és a [szepszis] főbb tünetei a következők:


  • [láz]
  • erős [fejfájás]
  • [hányinger] és [hányás]
  • [fényérzékenység] (kisgyermekek esetében ritka)
  • [tarkókötöttség]
  • [ingerlékenység]
  • szapora [légzés]
  • ízületi vagy izomfájdalmak
  • hideg [kéz] és [láb]fej.

  • [láz]
  • erős [fejfájás]
  • [hányinger] és [hányás]
  • [fényérzékenység] (kisgyermekek esetében ritka)
  • [tarkókötöttség]
  • [ingerlékenység]
  • szapora [légzés]
  • ízületi vagy izomfájdalmak
  • hideg [kéz] és [láb]fej.

[Csecsemő]korban és kisgyermekkorban az agyhártyagyulladás magas lázat, hányást, a táplálék elutasítását és magas hangú, nyöszörgő [sírás]t okoz.

 

Kezelés:

Amennyiben a háziorvos úgy véli, hogy bakteriális agyhártyagyulladás gyanúja áll fenn, antibiotikumot ad injekcióban a betegnek, és azonnal kórházba küldi. A kórházban az orvosok többféle vizsgálatot végeznek el, például [vérvizsgálat]ot és [gerinccsapolás]t, amelynek során a gernccsatornába szúrt vékony tűvel kis mennyiségű [gerincvelői folyadék]ot vesznek. A folyadék elemzése lehetővé teszi a pontos diagnózis felállítását, és a betegséget okozó baktérium azonosítását.

   Ha a vizsgálatok megerősítik, hogy az agyhártyagyulladás baketeriális eredetű, folytatják a nagy dózisú antibiotikum alkalmazását. Ez lehet a [penicilin] és a [cefalosporin] valamelyik változata, a [gyógyszer]t a szóban forgó baktérium típusának és az érintett személy életkorának függvényében választják meg.

   A gyulladás csökkentésére [szteroid]ot, valamint szükség esetén intravénás folyadékot is adnak a betegnek.

 

Megelőzés:

Az agyhártyagyulladás és a vele járó vérmérgezés továbbra is viszonylag ritka. Magyarországon a csecsemők 2, 3 és 4 hónapos korban [védőoltás]t kapnak Haemophilus influenzae B ellen, ami jelentősen csökkenti a betegség előfordulási gyakoriságát. A meningococcus agyhártyagyulladás egyik formája ellen nemrég vezettek be egy új védőoltást.

   A fertőzés továbbterjedését úgy lehet megelőzni, hogy antibiotikumos kezelést adnak a fertőzött személlyel közeli érintkezésben levő embereknek is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


[Csecsemő]korban és kisgyermekkorban az agyhártyagyulladás magas lázat, hányást, a táplálék elutasítását és magas hangú, nyöszörgő [sírás]t okoz.

 

Az agyhártyagyulladás kezelése:

Amennyiben a háziorvos úgy véli, hogy bakteriális agyhártyagyulladás gyanúja áll fenn, [antibiotikum]ot ad injekcióban a betegnek, és azonnal kórházba küldi. A kórházban az orvosok többféle vizsgálatot végeznek el, például [vérvizsgálat]ot és [gerinccsapolás]t, amelynek során a gernccsatornába szúrt vékony tűvel kis mennyiségű [gerincvelői folyadék]ot vesznek. A folyadék elemzése lehetővé teszi a pontos diagnózis felállítását, és a betegséget okozó baktérium azonosítását.

Ha a vizsgálatok megerősítik, hogy az agyhártyagyulladás baketeriális eredetű, folytatják a nagy dózisú antibiotikum alkalmazását. Ez lehet a [penicilin] és a [cefalosporin] valamelyik változata, a [gyógyszer]t a szóban forgó baktérium típusának és az érintett személy életkorának függvényében választják meg.

A gyulladás csökkentésére [szteroid]ot, valamint szükség esetén intravénás folyadékot is adnak a betegnek.

 

Az agyhártyagyulladás megelőzése:

Az agyhártyagyulladás és a vele járó vérmérgezés továbbra is viszonylag ritka. Magyarországon a csecsemők 2, 3 és 4 hónapos korban [védőoltás]t kapnak Haemophilus influenzae B ellen, ami jelentősen csökkenti a betegség előfordulási gyakoriságát. A meningococcus agyhártyagyulladás egyik formája ellen nemrég vezettek be egy új védőoltást.

A fertőzés továbbterjedését úgy lehet megelőzni, hogy antibiotikumos kezelést adnak a fertőzött személlyel közeli érintkezésben levő embereknek is.

 

 

 










Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!