Szócikk változásai

Szócikk neve: Belek
Verzió: 1  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2013-02-06 23:43:52
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

A belek két csoportja a vékonybél ([nyombél], [éhbél] és [csípőbél]) és a [vastagbél] ([vakbél], [remese] és [végbél]). A tápcsatornának ez a része a [hasüreg] alsó harmadát foglalja el. A [gyomor]nál kezdődő vékonybélben zajlik az étel emésztése (az összetett szénhidrátokból egyszerű cukrok, a fehérjékből [aminosav]ak, míg a zsírokból glicerin és zsírsavak jönnek létre) és felszívása. Bizonyos [vitamin]ok szintén itt szívódnak fel (pl. a [B12-vitamin] a csípőbél végénél).

A vastagbél a vékonybél folytatása. A víz és sók (elektrolitok) szívódnak fel belőle, így a végbél felé haladó béltartalomból végül is széklet formálódik. Ez a bélszakasz lépkerethez hasonlóan helyezkedik el a hasüreg szélénél. Kezdeti része a vakbél, amelyhez a kis [féregnyúlvány] csatlakozik. További része a felszálló, a haránti- és a leszálló remese, a szigmabél és a végbél.

A vastagbél által keretezett központi területet a vékonybél foglalja el. Körülbelül száz milliliter gáz van benne, míg a vastagbélben ennél jóval több. Az átlagos ember nagyjából egy liter bélgázt ürít naponta. Ez a gáz főleg nitrogénből, szén-dioxidból, oxigénből, hidrogénből és metánból áll. Az utóbbi négyet a vastagbél baktériumai választják ki, míg a nitrogén a [vér]ből jut a bélgázba.

A bél betegségei:

• [Fekélyes vastagbélgyulladás]
• [Crohn betegség]
• [Összecsúszás]
• [Bélcsavarodás]
• [Bélfertőzések]