Érplasztika során helyreállítják a betegség (pl. érelmeszesedés) miatt károsodott vérereket. A szívet vérrel ellátó ereken ugyanúgy végezhető, mint a végtagok, az agy vagy a vese vérerein.
Az érplasztika sebészeti és nem sebészeti beavatkozás egyaránt lehet. Sebészeti beavatkozás esetén a tönkrement érszakaszt kimetszik, s a hiányt vagy a test más részéről származó visszérrel, vagy műérrel pótolják. Ez az eljárás ugyanolyan eredményes, mint az áthidaló (bypass) érműtét.
A ballonkatéteres érplasztika az érelmeszesedéses lerakódás eltávolításának nem sebészeti módszere. E betegségre az jellemző, hogy rostos-zsíros anyag rakodik le a verőér belső falára, és súlyos esetben elzárja az eret. A ballonnal felszerelt végű katétert a kar vagy a lágyék valamelyik verőerén át dugják fel addig, amíg el nem érik az elzáródott érszakaszt. Ekkor a ballont felfújják, amely azzal, hogy ellapítja a lerakódott anyagot, kitágítja a véreret. Ezután a ballonkatétert eltávolítják az érből. Gyakran folyamodnak az orvosok ahhoz, hogy apró hálót juttatnak be a kitágított érbe, hogy nyitva maradjon. Ez az eljárás elsősorban akkor válik be, ha csak egy vérér záródott el.
A lézeres érplasztika hasonló elven alapul, de ezúttal a katéter végén lencse van, amely képernyővel van kapcsolatban, így az orvos láthatja azt a helyet, ahol az érelmeszesedéses lerakódás kialakult. A katéter csúcsából eredő lézersugárral azután elpárologtatják a lerakódást.