Már 2260 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Lenhossék József (Buda, 1818. márc. 20. – Bp., 1888. dec. 2.) anatómus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Lenhossék József - anatómus, antropológiai kutatásokat végzett

  • 1818-ban született budai várnegyedben, német nemzetiségű polgári családban.
  • 1833-ban beiratkozott a Pesti Egyetem bölcsészettudományi karára.
  • 1836. után pedig az orvostudományi kar hallgatója volt.
  • 1841-ben a pesti egyetemen avatták doktorrá. Általános orvosdoktori, illetve szemész- és szülészmesteri oklevelet szerzett.
  • 1842- től tanársegéd a pesti anatómiai tanszéken.
  • 1843-ban Pesten sebészdoktori vizsgát tett.
  • 1844-től a különvált élettani tanszéken oktatott tanérsegédként.
  • 1851-ben magántanári képesítést szerzett a tájanatómia tárgyköréből. Előadásain a latin nyelv helyett olykor magyart is használt, emiatt a Bach-kormánytól intést kapott.
  • 1852–1854-ben a Bécsi Egyetemen Ernst Wilhelm von Brücke intézetében végzett neurológiai kutatásokat, emellett Josef Hyrtl és Karl von Rokitansky anatómiai előadásait is hallgatta.
  • 1854-ben a Kolozsvári Orvos-Sebészi Tanintézetbe nevezték ki a tájbonctan nyilvános rendes tanárává, emellett a törvényszéki orvostan előadó tanára is volt.
  • 1857-ben németországi, franciaországi és angliai tanulmányúton járt. Ötévnyi oktatói munka után elhagyta Kolozsvárt.
  • 1859-től 1888-ig a pesti, majd budapesti egyetem bonctani tanszékének egyetemi tanára, anatómiai intézetének igazgatója volt. Munkássága hasonlóképpen jelentős a fizikai antropológia számára. Nevéhez fűződik a hazai koponyatani (kraniológiai) vizsgálatok tudományos alapokra helyezése.
  • 1864-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1873-ban rendes tagjává választották.
  • 1878 – 1879-ben az egyetem rektora.
  • Jelentősek a gerincagy és a nyúltagy anatómiájára, továbbá a medence visszérfonataira vonatkozó kutatásai. Tőle származik a tractus solitarius és formatio reticularis elnevezés. Antropológiai kutatásokat végzett, különösen a torzított koponyákkal kapcsolatosan. Munkásságáért a francia kormány a Monthyon-féle díjjal jutalmazta.
  • 1882-től 1888-ban bekövetkezett haláláig vezette az I. számú anatómiai intézetben folyó oktatómunkát.
     

 

Hirdetés







Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!