Már 2260 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Louis Pasteur
Verzió: 4  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2011-06-24 23:56:07
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Louis Pasteur

 

(1822. december 22. - 1895. szeptember 28.)

 

 

természettudós

Louis Pasteur - pasztőrözés feltalálója, antiszepszis és aszepszis elvének megalkotója, lépfene és a baromfikolera elleni védőoltás kidolgozója

 

Francia természettudós, 1822. december 22-én született Doleban. Párizsban járt egyetemre, a kémia mellett a festészet is érdekelte. Részt vett az 1848-as párizsi forradalomban. 1854-től kémiatanárként a Lille-i Egyetemen dolgozott.

Rájött, hogy az erjedésért különböző [baktérium]ok a felelősek, de melegítéssel elpusztíthatók, ezt nevezik pasztőrözésnek, melyet a mai napig elterjedten használnak. 

 

Amikor 1865-ben selyemhernyó-tenyésztők bízták meg a fertőzött állomány gyógyításával a [mikrobiológia] felé fordult. Leírta a fertőző betegségek csíraelméletét. Felfedezte, hogy a fertőző betegséget élő kórokozók átjutása egyik szervezetből a másikba okozza. Megalkotta az anti[szepszis] és aszepszis elvét.

1873-tól a Francia Akadémia felvette tagjai közé.

A lépfene és a baromfi[kolera] elleni [védőoltás]t dolgozta ki, majd egyik legfontosabb munkáját, a [veszettség] elleni vakcinát köszönhetjük neki.

 

Adományokból építette meg 1888-ban a Pasteur Intézetet Párizsban, melyet a világ több pontján még számos ilyen kutatóintézet követett.

Az orvostársadalom nem ismerte el akkoriban kutatásainak eredményeit.

 

 

 

Francia természettudós, 1822. december 22-én született Doleban. Párizsban járt egyetemre, a kémia mellett a festészet is érdekelte. Részt vett az 1848-as párizsi forradalomban. 1854-től kémiatanárként a Lille-i Egyetemen dolgozott.

Rájött, hogy az erjedésért különböző [baktérium]ok a felelősek, de melegítéssel elpusztíthatók, ezt nevezik pasztőrözésnek, melyet a mai napig elterjedten használnak. 

 

Amikor 1865-ben selyemhernyó-tenyésztők bízták meg a fertőzött állomány gyógyításával a [mikrobiológia] felé fordult. Leírta a fertőző betegségek csíraelméletét. Felfedezte, hogy a fertőző betegséget élő kórokozók átjutása egyik szervezetből a másikba okozza. Megalkotta az anti[szepszis] és aszepszis elvét.

1873-tól a Francia Akadémia felvette tagjai közé.

A lépfene és a baromfi[kolera] elleni [védőoltás]t dolgozta ki, majd egyik legfontosabb munkáját, a [veszettség] elleni vakcinát köszönhetjük neki.

 

Adományokból építette meg 1888-ban a Pasteur Intézetet Párizsban, melyet a világ több pontján még számos ilyen kutatóintézet követett.

Az orvostársadalom nem ismerte el akkoriban kutatásainak eredményeit.

Kapcsolódó szócikkek









Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!