Zsírsejt - adipocyta vagy steatocyta
A zsírszövet sejtjei a kötő és támasztószövetek ősi retikulum sejtjeiből alakulnak ki, [mezenchimális]? eredetűek. A sejtekbe lépő, vagy az ott szintetizálódó zsír molekulák előbb kisebb, majd nagyobb cseppekké állnak össze.
A sárga zsírszövet sejtjei önállóan gömbölyű vagy ovoid alakúak, csoportosan előfordulva viszont inkább sokszögletűek. A rugalmas sejthártya a növekvő belső tartalom miatt tágul, a sejt alakja gömbhöz válik hasonlatossá, a citoplazma a sejtmaggal együtt a perifériára nyomódik. Szövettani képen mutatott a látványuk miatt szokták pecsétgyűrűhöz hasonlítani a zsírral telt zsírsejteket. Szinte teljes térfogatukat egyetlen nagy zsírcsepp tölti ki, emiatt unilokuláris (unilocularis = egyrekeszű) zsírsejtnek is nevezik.
A barna zsírszövet sejtjei a sárga zsírsejtnél kisebb méretű, szögletes sejtek; bennük több kis zsírcsepp látható, s a sejtmag középen vagy a szélen helyezkedik el. Multilokuláris (multilocularis = többrekeszű) zsírsejtnek is nevezik.
A zsírszintézis módja minden sejtben azonos.