latin: pulmo
A tüdő páros szerv a mellkasban, amely a levegő és a vér közötti gázcsere lebonyolításáért felelős. A belélegzett levegőből oxigén jut a vérbe, míg a vérből [szén-dioxid]? vándorol a levegőbe, amely ezután kilélegződik. Mindkét tüdőt mellhártya veszi körül, amelynek a sima, nedves felülete súrlódásmentessé teszi a tüdő mozgását, így szabadon tágulhat ki és húzódhat össze a mellkasban. A tüdőt magába záró két mellhártya között a gátorüreg van. Ebben található a szív, a nyelőcső, a légcső, a nagy vérerek és az idegek.
A tüdőnek nagyjából kúp vagy piramis alakja van. Alapja a rekeszizom felső részén nyugszik, míg oldalai a mellkas falával (bordai felszín), a gátorüreggel (gátorüregi felszín) és a gerincoszloppal (gerincoszlopi felszín) érintkeznek. A szerv felső, elkeskenyedő része a tüdőcsúcs. A tüdőcsúcsot körülveszi az első borda, amelynél feljebb is nyomul a nyak és a váll közötti szögletnél levő üregbe.
Mindkét tüdő gátorüregi felszínén van a tüdőkapunak nevezett terület, amelyen át a nagy hörgő (a bal és a jobb tüdő főhörgője) és a fő vérerek (tüdő verőér és visszér) belépnek a tüdőbe. A főhörgő addig oszlik egyre kisebb ágakra, míg végül hörgőcskék alakulnak ki. Ezek a kis csövek nyílnak azután a tüdőhólyagocskákba, amelyeknek a kis csoportjai légzsákocskákat alkotnak.
A tüdők lebenyekre oszlanak. A jobb tüdő 3, míg a bal tüdő 2 lebenyből áll. A lebenyeket hasadékok választják el egymástól.
Betegségei:
- Asztma
- Heveny légzési elégtelenségi tünetegyüttes
- Tüdő légtelensége
- Idült hörghurut
- Tüdőtágulás
- Heveny hörghurut
- Tüdőgyulladás
- Tüdőrák
- Azbesztózis
- Szilikózis
