Hasnyálmirigy gyulladás
A hasnyálmirigy gyulladás nem baktériumos fertőzés miatt alakul ki, hanem azért, mert e mirigy saját enzimjei emészteni kezdik a szövetét. A gyulladás lehet heveny, amely hirtelen alakul ki, s viszonylag rövid ideig tart, miként idült is, amely hetekig vagy hónapokig tart, s gyakoriak a visszaesések.
A heveny hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegnek hirtelen támad fájdalma a has felső részén, amelyhez hányinger és hányás társul. A vérvizsgálat azt mutatja, hogy megnövekszik az amiláz nevű [emésztőenzim]? mennyisége a vérben. Ilyen gyulladást epekő (az esetek 40%-ában), túlzott alkoholfogyasztás (szintén 40%-ban), a vér nagy kálcium vagy zsírtartalma, [műtét]? és gyógyszerek (kortikoszteroidok, [vízhajtó]?k és [tablettás fogamzásgátló]?k) idézhetik elő.
A heveny hasnyálmirigy-gyulladásnak hasnyálmirigybeli tályog (gennyel teli üreg) és áltömlő ([emésztőenzim]?ekben dús folyadékot tartalmazó üreg) lehet a szövődménye.
A betegséget rendszerint nem műtéttel kezelik, csak ha szövődményei alakulnak ki. A beteg folyadékot kap, enyhítik a fájdalmat, leszívják a gyomornedvét, valamint csökkentik vérében a kálcium mennyiségét.
Idült hasnyálmirigy gyulladás gyakran alkoholizmus miatt alakul ki. A beteg visszatérő hasfájdalommal küszködik, gondja akad a tápanyagok felszívódásával, s nemegyszer cukorbaja fejlődik ki.
A kezelés ugyanolyan, mint heveny hasnyálmirigy-gyulladás esetén, de az idült fájdalom megszűntetése végett sebészeti beavatkozás is szükségesé válhat.